JÁTÉKSZABÁLYOK

a szabadtéri kispályás labdarúgó bajnokságokon

1.  Játéktér:

A kispályás labdarúgó játékra alkalmas minden olyan kézilabdapálya, melynek szélességi mérete: minimum 15, maximum 20 m, hosszanti  mérete: minimum 35 m, maximum 40 m.
A játéktér talaja: műfű. 
A mérkőzés lejátszására alkalmas a kézilabda pálya akkor, ha az oldal, alap- és közép, a 6 m-es büntetővonal és a 7 m-es büntetőpont fel van festve , valamint a 2x3 m-es kapura a háló fel van szerelve és a kapu le van rögzítve.

2.  Labda: 

A FIFA által elfogadott  5-ös  méretű.
A mérkőzések alkalmával a pályaválasztó csapat köteles labdáról gondoskodni.

3.  Játékosok:

Egy csapat egy mérkőzés alkalmával 12 játékost szerepeltethet.  Egyidejüleg a játéktéren 1 kapus és  5 mezőnyjátékos tartózkodhat.
A  mérkőzést  4  fővel lehet  elkezdeni ,  melyből  1  fő  a kapus. A mérkőzés befejezéséig a csapat kiegészíthető 6 főre.
Ha kiállítások, vagy sérülések alkalmával a csapatok létszáma 4 fő alá csökken, a  mérkőzést be kell szüntetni. Ebben az esetben a versenybizottság dönt a mérközés ered- ményéről. Fentiek  az időleges kiállítás esetén is érvényesek.

4. Játékosok felszerelése:

A mezszínekben a két csapat vezetője köteles megegyezni a mérkőzés  elött,  azonos színű  mezek  esetén az  előlálló csapat köteles  mezt cserélni.
Lábbeli tornacipő, teremcipő illetve salakra vagy műfűre alkalmas cipő lehet. Az a játékos aki az engedélyezett lábbelin kívül más eltérő felszerelésben játszik, azt a játékvezető mindaddig nem engedi fel a pályára, amíg az előírt felszerelésben nem jelentkezik játékra.
A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, amellyel önmagát , vagy a többi játékos testi épségét veszélyeztetik ( gyűrű, karóra, nyaklánc).
A bajnokságban résztvevő mezőnyjátékosok a mérkőzéseken melegítő felső részben nem játszhatnak, kivétel a kapus.

5.  Cserejátékos:

Cserénél a játékos a saját térfelének oldalvonalánál jöhet le a pályáról illetve léphet a játéktérre akkor, ha a cserejátékos  már  lejött  a játéktérről
A mérkőzés alkalmával folyamatosan lehet cserélni.
Rossz csere esetén (pl. ha többen vannak a pályán) a játékvezető 2 perces kiállítással köteles büntetni a vétkes csapatot.

6.  Játékvezető:

A játékvezető hatásköre és a szabályok által adott jogainak gyakorlása akkor kezdődik, amikor a játéktérre lép.
Büntető jogköre kiterjed az olyan eseményekre is, amelyek olyankor történnek, amikor a játék ideiglenesen szünetel, vagy amikor a labda játékon kívül van. A játékkal és a mérkőzés eredményével kapcsolatos tényekre vonatkozó döntései véglegesek.

- érvényt szerez a szabályoknak,
- méri az időt és biztositja a játékidő betartását, hozzáadva minden, sérülés vagy más ok   miatt bekövetkezett időveszteséget,
- korlátlan joga, hogy a játékot valamely szabálytalanság miatt bármikor megállítsa, a mérkőzést megszakítsa, vagy beszüntesse, ha ezt az időjárás, a nézők zavaró magatártása vagy más ok miatt szükségesnek tartja,
- attól a pillanattól kezdve, hogy a játéktérre lép, figyelmezteti a szabálytalan vagy sportszerűtlen magatartást tanusító játékosokat és további szabálytalanság vagy sportszerűtlenség esetén kizárja őket a játékból,
- megszakítja a játékot, ha véleménye szerint valamelyik játékos súlyosan megsérült. A játékost a lehető leggyorsabban el kell távolíttatni a játéktérről és a játékot folytatni kell. Ha egy játékos könnyebben sérül meg, a játékot nem kell megállítani, amig a labda játékon kívül nem kerül. Az a játékos, aki ápolás céljából az oldal vagy kapuvonalhoz tud menni, nem ápolható a játéktéren,
-gondoskodik arról , hogy az a játékos , akinek vérző sebe van , elhagyja a játékteret  és csak akkor térhet vissza ismét a jétéktérre , amikor a játékvezető meggyőződött róla , hogy a vérzés elállt . Véres felszerelésben nem lehet a mérkőzésen játszani.
- a játékvezető csak addig változtathatja meg előző itéletét, amíg a játék újra meg nem indult,
- ha egy játékos azonos időpontban két különböző szabálysértést követ el, a játékvezetőnek a súlyosabbat kell büntetnie,
- ha a játékvezető megszakítja a játékot , amikor a lada játékban van és labdaejtéssel indítja újra ,ha  a labda közvetlenül az ellenfél kapujába kerül , akkor kirúgást kell ítélni , ha a saját kapuba , szögletrúgást kell ítélni az ellenfél javára.
- kiállítja azt a játékost, aki véleménye szerint durva játékban, vagy súlyos sportszerűtlenségben vétkez, vagy aki goromba sértő kifejezéseket használ. Kiállítja továbbá azt a játékost, aki gólhelyzetben lévő ellenfele ellen szabálytalanságot követ el, szándékos kezezésével gólhelyzetet vagy gólt akadályoz meg, vagy szabálytalan cserében vétkes,

- mindenfajta kiállítás esetén kötelező a piros lap használata. A bíró felmutatja a piros lapot és mellette jelzi a kiállítás időtartamát ( 2 perc, 5 perc vagy végleges ). A kiállítást ( a piros lapot ) nem szükséges hogy sárga lap előzze meg, a szabálytalanság súlyosságától függően közvetlenül is lehet alkalmazni. Amennyiben a sárga lappal figyelmeztetett játékos újabb sárga lap értékű szabálytalanságot követ el, a játékvezető felmutatja a sárga lapot, majd a pirosat és jelzi a kiállítás időtartamát.
A kiállított játékos igazolását a mérkőzés végén el kell venni, és a jegyzőkönyvvel együtt a szövetségbe le kell adni.

7. A játék időtartama:

A játék időtartama 2 x 25 perc. A félidők közötti szünet a játékvezető beleegyezése nélkül nem lehet 5 percnél hosszabb.  A félidőben a játékosoknak joguk van a szünethez.

8. Játék kezdete:

A mérkőzés kezdete előtt a térfélválasztás és kezdőrúgás jogát sorsolással kell eldönteni.
A kezdőrúgásból – ez érvényes a gól utáni kezdőrúgásra is – közvetlenül gól érhető el.

9. Kiállítások:

A kiállítás történhet a szabálysértés súlyosságától függően 2 perc, 5 perc játékidőre és véglegesen. A véglegesen kiállított játékos helyett más játékost szerepeltetni nem lehet.

10. Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedés:

Közvetlen szabadrúgással büntetendő az a csapat, akinek a játékosa szándékosan elköveti a következő szabálysértések bármelyikét:
- ellenfelét megrúgja, vagy megkisérli megrúgni,
- ellenfelét gáncsolja, lábbal buktatja, vagy megkisérli buktatni, illetve ilyen szándékkal előtte vagy mögötte lehajol,
- nekiugrik az ellenfélnek,
- az ellenfelet erőszakos vagy veszélyes módon löki,
- az ellenfelet megüti vagy megkisérli megütni,
- az ellenfelet visszatartja,.
- az ellenfélét ellöki,
- lábbal támadja az ellenfelet
- az ellenfelét leköpi
- testtel támadja az ellenfelet
- kezezést követ el, azaz karjával vagy kezével megfogja, dobja, viszi, vagy üti a labdát.

Közvetett szabadrúgással büntetendő az a játékos, aki elköveti a következő szabálysértések bármelyikét:
- a játékvezető véleménye szerint veszélyes módon játszik,
- szabályosan, tehát vállal lök, amikor a labda nincs megjátszható közelségben, és amikor a meglökött játékos nem tesz határozott kisérletet a labda megjátszására,
- anélkül, hogy a labdát meg akarná játszani, szándékosan feltartóztatja az ellenfélet, azaz a labda és az ellenfél közé fut, vagy testével akadályozza az ellenfélet,
- a kapust löki anélkül, hogy az a labdát fogná, a támadójátékost akadályozná vagy a kapu előteret elhagyta volna
- mint kapus kézzel érinti a labdát miután csapattársa azt szándékosan lábbal hazaadja, vagy bedobásból hazadobja
- akadályozza a kapust abban , hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon
- a labda birtoklása után a kapus ismét kézzel érinti , mielőtt más játékos érintette volna
- hat másodpercnél tovább tartja kezében a labdát , mielőtt birtokából kiengedné

11. Szabadrúgások:

Kétféle szabadrúgás van:
- közvetlen, amelyből a vétkes csapattal szemben közvetlenül gól érhető el  , ha saját kapuba kerül a labda szögletrúgást kell ítélni.
- közvetett, amelyből gól csak akkor érhető el, ha a szabadrúgást végző játékoson kívül még egy másik játékos érinti vagy megjátssza a labdát, mielőtt az a kapuba jut, ha közvetlenül az ellenfél kapujába kerül a labda kirúgást kell ítélni , ha saját kapuba , szögletrúgást.

Ha a büntetőterületen belül olyan szabálytalanság történik amely közvetett szabadrúgással büntetendő, akkor a közvetett szabadrúgást a 6 m-es vonal azon pontjáról kell elvégezni, amelyik az esethez a legközelebb van.

12. Büntetőrúgás:

Büntetőrúgást kell ítélni, ha a büntetőterületen belül közvetlen szabadrúgással büntetendő szabálysértést követ el valamelyik védőjátékos , feltéve , ha a labda játékban van.
Büntetőrúgást a büntetőpontról kell elvégezni.Végrehajtásakor a büntetőrúgást végző játékost és az ellenfél kapusát kivéve valamennyi játékosnak a labda vonala mögött, attól 5 méterre kell lennie. Az ellenfél kapusa a labda elrúgásáig a kapuvonalon mozoghat, de előre nem szabad ellépnie.

Büntető rendelkezések:
- ha a védőcsapat követ el szabálysértést, a büntetőrúgást meg kell ismételni, amennyiben  nem esett gól,
- ha a támadó csapat követ el szabálysértést - kivéve a büntetőrúgást elvégző játékost - amennyiben gól esett, azt meg kell semmisíteni és a büntetőrúgást meg kell ismételni, ha nem esett gól ,közvetett szabadrúgást kell ítélni a szabálytalanság helyéről az ellenfél javára .

13.  Szöglet rúgás:

Ha a labda úgy a levegőben, mint a földön teljes terjedelmével áthaladt az alapvonalon és utoljára a védőcsapat játékosa vagy kapusa érintette, akkor a támadó csapat javára szögletrúgást kell ítélni. Szögletrúgásból közvetlenül gól érhető el, de csak az ellenfél kapujába. A szögletrúgást az oldalvonal és az alapvonal találkozási pontjáról kell elvégezni.

14.  Bedobás, berúgás:

Ha a labda akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmével áthaladt az oldalvonalon, vissza kell dobni vagy rúgni a játéktérre arról a helyről, ahol a labda áthaladt az oldalvonalon.
A berúgást vagy bedobást annak a csapatnak a játékosa végzi el, melynek az ellenfele utoljára érintette a labdát.
A labda azonnal játékban van, mihelyt a játéktérre kerül, de a bedobást/berúgást végző játékos nem érintheti, míg más játékos nem ért hozzá.
Az ellenfél játékosainak legalább 5 méter távolságra kell tartózkodniuk a bedobás/berúgás helyétől.
A bedobásból/berúgásból közvetlenül gól nem érhető el.

15. Öt méteres távolság:

Középkezdésnél, szabadrúgásnál, szögletrúgásnál és bedobásnál/berúgásnál az ellenfél játékosainak a labdától 5 méter távolságra kell lenniük. Ha ennek kimérését a rúgó vagy dobó játékos kéri a játékvezetőtől, akkor a rúgás vagy dobás elvégzéséhez meg kell várni a játékvezető sípszavát. Ilyen esetben a sípszó elött elvégzett pontrúgás sárgalapos büntetést von maga után.

16.  Kapusjáték:

A kapus csak kézzel történő kidobással hozhatja játékba a labdát a büntetőterület bármely pontjáról. A játékbahozatalkor a labdának el kell hagynia a büntetőterületet. A labda játékbahozatalakor a kapus nem támadható. A kapus kidobása a félpályán túlra is szabályos. Ha a labda játékban van a kapus gólt dobhat.
Szándékos hazadásnál, ha a kapus kézzel érinti a labdát közvetett szabadrúgást kell ítélni a kapus ellen. A közvetett szabadrúgást a büntetőterület vonaláról kell elvégezni, arról a helyről, mely az eseményhez legközelebb van.

17.  Becsúszó szerelés:

A bajnokságban tilos becsúszva szerelni.
A becsúszást az ellefél javára megítélt szabadrúgással kell büntetni.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a labdarúgás általános szabályai az irányadók.

Miskolc, 2015. március 06